Az emberi szem és betegségei

Az ideghártyán, a szemgolyó pupillával szemközti belső oldalán található a sárgafolt, az éleslátás helye, amelyben csak csapok vannak. A szemmozgató izmok a két szemgolyót úgy állítják be, hogy mindkét szemünkben a látni kívánt tárgy képe vetüljön a sárgafoltra. A receptorsejtek még a retinában szinapszist alkotnak más idegsejtekkel, így az ingerület további neuronok axonján át távozik a szemből. Ezek az idegrostkötegek alkotják a látóideget, a II. agyideget. A látóideg szemgolyóból való kilépési helyén, a vakfoltban, nincsenek receptorsejtek. A látóidegek rostjai a talamuszban más idegsejteknek adják tovább az ingerületet. Ezek axonjai a látópályában haladnak a nagyagy nyakszirti lebenyébe, amelynek kérgében keletkezik a látásérzet.

A szem segédberendezései a könnymirigyek és a szemhéjak. A folyamatosan termelődő könny nedvesen tartja a szemgolyó felületét, megakadályozza kiszáradását, ezáltal biztosítja az optikai sajátságok, a törőképesség fenntartását. A könny elpusztítja az ide kerülő baktériumokat is. A könnyet a szemhéjak terítik szét a szaruhártya és az ínhártya felszínén.

A blepharitis a szemhéj gyulladásával járó gyakori probléma. Jellemző tünetei a szemhéj kivörösödése, megvastagodása és pikkelyes hámlása, valamint a szempillák egy részének kihullása. A blepharitist Staphylococcus epidermidis vagy Staphylococcus aureus okozta bakteriális fertőzés vagy seborrhoeás dermatitis (egy ismeretlen eredetű gyulladásos bőrbetegség) okozza, esetleg mindkettő. A leggyakoribb panaszok a viszketés és az égető érzés. A blepharitist először az érintett szemen alkalmazott meleg borogatással és a szemhéj rendszeres, nagyon alapos tisztításával kezelik. Ha a tünetek nem múlnak el, antibiotikumok alkalmazása is szükségessé válhat.

A kontakt dermatitis elnevezésű bőrgyulladás a szemhéj megduzzadását, hámlását vagy kivörösödését és igen erős viszketését okozza. A problémát általában valamilyen új kozmetikai termék (szappan, smink) vagy a szemhéjjal érintkezésbe lépő egyéb idegen anyag okozza. Ha mind az alsó, mind a felső szemhéjon jelentkezik, a gyulladás valószínűleg allergiás reakcióra vezethető vissza. A szemhéj kontakt dermatitise szájon át alkalmazott antihisztamin- készítményekkel kezelhető.

Ha a szabadtéri időtöltés során túl sokáig éri a nap UV-sugárzása a szemet, égéses sérülések alakulhatnak ki. Ekkor a szem fájdalma nedvesítő folyadékkal csillapítható. Ha a tünetek 24 órán belül nem enyhülnek, orvosi segítséget kell kérni. Számos tanulmány igazolta, hogy a szemet érő tartós napsugárzás növeli az időskori sárgafolt-degeneráció (a betegség idegen nevének rövidítésével: AMD) kialakulásának kockázatát.

A köznapi néven „árpa”- ként emlegetett hordeolum a szemhéj mirigyeinek gyulladása. Elsődleges tünete a szemhéjon megjelenő érzékeny, kiemelkedő csomó vagy pattanás. A szemhéj néha annyira megduzzad, hogy úgy tűnik, mintha a szem csukva lenne. A betegséget többnyire bakteriális fertőzés okozza. Az árpa magától is kifakadhat vagy felszívódhat, amit meleg borogatással segíthetünk, de ha a panaszok súlyosbodnak, vagy egy hétnél tovább fennmaradnak, antibiotikumok alkalmazása válhat szükségessé.

A jégárpa (chalazion) az árpához hasonló elváltozás. A chalazion is egy kiemelkedő csomó, ami azonban soha nem érzékeny. Az árpához hasonló módon, meleg borogatással kezelhető. Amennyiben magától nem múlik el, orvoshoz kell vele fordulni.

A keratitis a szaruhártya gyulladásos megbetegedése, ami önmagában, vagy kötőhártya gyulladással társulva jelentkezik. Tünetei a homályos látás, a fájdalom és a szem fényre érzékennyé válása (fotofóbia).

A szaruhártya-duzzanatot vagy -ödémát a szaruhártyában felgyülemlő folyadék okozza. Az ödéma a látást zavarja meg: a fényforrások körül fényudvart vagy szikrákat lát a beteg. Néha látásromlás is bekövetkezhet. Szaruhártyaduzzanatot okozhatnak a kontaktlencse viselésével járó komplikációk, a szaruhártyát érintő műtéti sérülések, de örökletes háttere is lehet. A duzzanat kezelésére ozmotikusan aktív szereket (hiperozmotikumokat) használnak, de további speciális kezelésre is szükség lehet.

A kötőhártya-gyulladás a szemhéjak belső felszínét valamint a szemgolyó elülső felszínét borító hámszövetek (kötőhártya, conjunctiva) pirossága és irritációja. Egyes országokban „rózsás szem”-nek is nevezik. Az érintett hámszövetek gyulladását számos baktérium, vírus, allergén vagy irritáns anyag és méreg kiválthatja, de a test egyéb területeinek betegsége is állhat a hátterében. A gyulladás hatására vérerek nőnek be a kötőhártyába, amitől a szem vörösnek és bevérzettnek látszik. A gyulladás gyakran viszketéssel is együtt jár. A beereződés és a viszketés szemre kifejlesztett gyulladáscsökkentőkkel kezelhető, de a betegség hátterében álló okokat is orvosolni kell. A vírus és baktérium okozta kötőhártya-gyulladás gyermekeknél gyakoribb, de bármely más korosztálynál is előfordulhat. Összességében azonban kijelenthető, hogy a problémának számos fertőző és nem fertőző oka lehet.

A szemek kivörösödését leggyakrabban vírusfertőzés okozza. A vírus által kiváltott tünetek hasonlóak az egyszerű meghűléskor tapasztaltakkal, legjellemzőbb a szemek enyhe, víztiszta könnyezése. A szemhéjak megduzzadhatnak és fotofóbia is kialakulhat. Habár a vírus okozta kötőhártya-gyulladás kezelése nem igényel orvosi segítséget, ha rendszeresen jelentkezik, tanácsos szakemberhez fordulni, mivel a conjunctivitis ezen változata esetenként a szaruhártya fertőzöttségére utalhat, amit megfelelően diagnosztizálni és kezelni kell. A virális kötőhártya-gyulladás erősen fertőző. A tünetek jelentkezését követő hét-tíz napon belül többnyire magától is elmúlik.

Egy hasznos ötlet (mivel a gyerekek gyűlölik a szemcseppeket)

A kötőhártya-gyulladás sokszor kisgyermekeket érint. A gyermekosztályok nővéreinek van egy nagyon jó módszerük arra, hogyan cseppentsenek orvosságot a gyermek szemébe. Első lépésként kérjük meg a gyermeket, hogy feküdjön a hátára, és csukja be a szemét, mintha alvást színlelne. A szemét ne szorítsa össze, csak hunyja le. Ekkor cseppentsük a szemcseppet a belső szemzugba, az orrnyereg közelébe. Nagyjából egy perc elteltével kérjük meg a gyereket, hogy „ébredjen fel”. Ekkor az éppen megfelelő hőmérsékletű szemcsepp magától befolyik a szembe.

Fertőző kötőhártyagyulladást leggyakrabban a Staphylococcus, Pneumococcus és Streptococcus baktériumok okoznak. Tünetei: fájdalom, duzzanat, kivörösödés, és kisebb vagy nagyobb mennyiségű, többnyire sárga színű, sűrű szemváladék, ami az éjszaka folyamán összegyűlve akár a szemhéjakat is összeragaszthatja. A szemhéjak alapos megtisztítását követően körültekintéssel kell használni a szemcseppeket, vigyázva arra, hogy a cseppentő vége ne érjen a szemhéjakhoz, mivel ekkor a cseppentőben levő folyadék is fertőzötté válhat. A vírusos és a bakteriális kötőhártyagyulladás egyaránt fertőző, nagyon gyorsan terjedő betegség. Mivel a kötőhártya-gyulladásos megbetegedések többnyire vírusos eredetűek, amelyek orvosilag nem is kezelhetők, igen fontos a terjedés megelőzése. A megfelelő higiénia ebben az esetben gyakori kézmosást jelent, de tartózkodni kell a szemek dörzsölésétől is. Mindig mossunk kezet mielőtt kontaktlencsénkhez nyúlnánk! Az ágyneműhuzatokat és törölközőket mossuk sűrűn, és a szemre használatos kozmetikumokat – például a szemfestéket – két hónappal felbontásuk után dobjuk el, mivel nagyjából ennyi idő alatt annyira fertőzötté válnak, hogy tovább már nem használhatók biztonsággal. A szemünkkel érintkező kozmetikumokat ne használjuk másokkal közösen!

A színvakság azt jelenti, hogy az egyén nem látja úgy a színeket, mint a körülötte élő emberek többsége. Ebben az esetben az ideghártya egyes sejtjei (csapok) hiányoznak, vagy nem működnek megfelelően. A legtöbb színvak a vöröset és a zöldet felcseréli, vagy nem tudja egymástól megkülönböztetni. Mások a sárgát és a kéket nem látják. Vannak, akik egyáltalán nem látnak színeket. Felmerült, hogy a vészes vérszegénység (perniciosa anaemia) és a sarlósejtes vérszegénység állhat a betegség hátterében. Jelenleg nincs megfelelő gyógymódja. A betegek többnyire megszokják ezt az állapotot.