Gyermekszemészetről

A gyermekszemészet a szemészeten belül egy rész szakterület, mely különleges ellátást igényel. A gyermekkel való jó kapcsolat kialakítása a kivizsgálás során kulcsfontosságú, hiszen a betűk, számok ismeretének esetleges hiánya, a visszajelzés hiányos volta miatt nehezebb felismerni az esetleges látásromlást.

A szemészeti szakvizsgálat nem megterhelő a gyermek számára. A felnőttek vizsgálatához hasonlóan - a szemállás észrevételezésével, az összehangolt szemmozgások, látásélesség, szemgyulladás és egyéb szemészeti jellegű panaszok ellenőrzésével kezdődik. A vizsgálat a látásélesség pontos meghatározásával kortól függően ábrákkal, képekkel, sztereoképek felismerésével, legkisebb korban tárgyak észrevevésének, követésének vizsgálatával történik. A fénytörés meghatározása objektív skiaszkópiával vagy /és számítógépes dioptriaméréssel (szükség esetén pupilla tágításban) és egyéb látásvizsgáló tesztek felhasználásával történik. Majd vizsgáljuk a szemfelszínt, a szem mélyebb törőközegeit és a szem ideghártyáját (retinát). A szemfenék állapotának vizsgálatával számos információhoz juthatunk a szervezet általános megbetegedéseire vonatkozóan is.

Kérem a szakorvosi konzultációra hozza magával a gyermek esetleges szemüvegét, korábbi szemészeti leletét, zárójelentését amennyiben van. Ha szemészeti kezelés alatt áll, jó ha, tájékoztatást tudunk adni a használt gyógyszerek (szemcseppek, kenőcsök) nevéről.

Nagyon fontos a látáshibák korai felismerése és a terápiája, mert csak a korai kezelésektől várhatjuk a látás teljes megmaradását. A gyermekszemészeti szűrővizsgálatok célja a fénytörési hibák és kancsalság időbeni felismerése, mellyel csökkenteni lehet a tompalátás kialakulásának és megmaradásának esélyét.

Gyermekeink egészséges fizikai és szellemi fejlődésének egyik fontos feltétele a jó látás. Mint szűlők, gyermekünk szemére is figyelünk oda, bármilyen elváltozás, rendellenesség esetén forduljunk mielöbb szakorvoshoz.

A leggyakoribb gyermekszemészeti betegségek a következők:

(Wikipédia, a szabad enciklopédia fordítása)

A kancsalság, más néven szemtengelyferdülés (az asztigmatizmust is nevezik helytelenül szemtengelyferdülésnek) egy többnyire kancsalsággyerekkorban kezdődő szembetegség, amire jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre kétszemes látás. Főleg gyerekek betegsége. Habár legtöbbször kívülről is látszik, a kancsalság nem tekinthető pusztán szépséghibának, hiszen a térlátás hiányáról van szó. Emellett a két szem két különböző képet lát, és kettőslátás alakul ki. A gyerekek agya ezen úgy segít, hogy a gyengébb szemből érkező jeleket kiszűri. Felnőttkorban szerzett kancsalság esetén az agy már nem képes erre; a felnőttként kancsallá váltak legtöbbször kettőslátásra panaszkodnak.

Ha a kialakult kancsalságot nem kezelik időben, akkor a kancsal szem tompalátóvá válik, azaz semmilyen korrekcióval sem lehet jól látni vele.

Típusai

- Rejtett kancsalságról (heterophoria) van szó, ha a két szem csak fixáláskor néz ugyanoda. Takarásos vizsgálattal mutatható ki, és hasábbal mérhető. A kis fokú rejtett kancsalságot nem tekintik kórosnak. Ha nagy fokú, akkor szemfáradást okoz, ezért oki kezelést végeznek, vagy ha az nem lehetséges, hasábos szemüveggel korrigálják, vagy műtéttel igazítják ki. Okai lehetnek: a szemizmok veleszületett egyensúly zavara, kisfokú dioptria hiba, vérszegénység, a pajzsmirigy túlműködése, vagy kimerülés.

- Valódi kancsalság, más néven Manifeszt kancsalság (heterotropia): a két szem nem tud ugyanoda nézni. Jól láthatóan kancsalítással, és a térlátás hiányával jár együtt. Szűkebb értelemben ezt nevezik kancsalságnak. Lehet egyszemes (monokuláris), vagy váltó (alternáló) kancsalság.

A kancsalság kezelése évekig is eltarthat, ezért a család és az orvos hosszú távú együttműködésére van szükség.

A kezelés

Egyszemes kancsalság esetén a nem kancsal szem takarásával és az általában szükséges szemüveges dioptria korrigálással kezdődik. Ügyelni kell arra, hogy a jól látó szem ne legyen egy hétnél tovább állandóan takarva, mert akkor az eredetileg jól látó szem válhat tompalátóvá (okklúziós amblyopia). A takarást hetente egy fél napra szokták megszakítani. Ez a fázis addig tart, amíg a kancsal szem vissza nem nyeri teljes látóélességét. A jó látóélességet a kancsalság alternálóvá válása jelzi. A váltó, vagy váltóvá vált kancsalság kezelését váltott takarással kezdik az anomális retina korrespodencia kialakulásának megakadályozására, illetve megszüntetésére. Ha ezeket kiküszöbölték, akkor a gyerek szemüveget kap, ami a kancsal szemet közelre, a fixáló szemet távolra korrigálja (monovíziós technika). Már csecsemők is kaphatnak szemüveget, amit a teljes látóélesség eléréséig viselniük kell. A teljes látóélesség elérése után megműtik a kancsal szemet. Legjobb a három-öt éves korig, mert ekkor még lehetséges a térlátás kialakulása. A térlátás kialakulását szemtornával segítik. A műtét célja a kancsalság kiküszöbölése, illetve öt fok alá csökkentése. Utána újra megvizsgálják a szemet, és az akkor fennálló állapottól függően adnak új szemüveget. A maradék konkontamináló kancsalságot hasábos, az inkontaminálót bifokális szemüveggel korrigálják. Az eredetileg is kis mértékű vagy rejtett kancsalságot szintén így korrigálják.

A gyermekkori szemproblémák közül a kancsalság mellett ez a csoport a leggyakoribb. Felismerése Réslámpa kisgyermekeknél nagyon fontos. Gyermekünknél a legkisebb erre mutató jel esetén szűrővizsgálat szükséges.

A nem megfelelően, vagy nem megfelelő időben elkezdett korrekció tompalátáshoz, a szem gyors kifáradásához és egyébb gondokhoz vezethet.

(Wikipédia, a szabad enciklopédia fordítása)

A rövidlátás vagy myopia a szemnek az a töréshibája, amikor a párhuzamos fénysugarak fókuszpontja nyugalmi helyzetben a retina előtt van. Tipikus, hogy a rövidlátástól szenvedők a közeli tárgyakat még élesen látják, de a távolabbiakat már csak homályosan. A myopia ellentéte a távollátás vagy hyperopia – ez akkor alakul ki, ha a szaruhártya túl lapos, vagy a szemgolyó túl rövid. A szemorvosok zöme rövidlátás ellen korrekciós lencsét, vagyis szemüveget vagy kontaktlencsét ír fel. A korrekciós lencse rövidlátóknál mindig negatív (vagyis homorú), hogy ellensúlyozza a szemen kialakult fölösleges pozitív dioptriákat.

Az anizometrópia az az állapot, amiben a két szem törőereje annyira eltér egymástól, hogy az agy nem tudja a két képet összeolvasztani. A jobb és a bal szem törőereje között ekkor legalább 3 dioptria a különbség.

Ez a különbség többféleképpen is megnyilvánul. Lehet az egyik szem fénytörési hibától mentes, a másik rövid- vagy távollátó; lehet mindkét szem rövid- vagy távollátó, de különböző mértékben; végül lehet az egyik szem rövid-, a másik távollátó. Továbbá lehet az egyik, vagy mindkét szem asztigmiás.

Az anizometrópiának két fő típusát különböztetik meg. Az egyiket a szemlencse és a szaruhártya különböző törőereje, a másikat a két szemgolyó eltérő felépítése, hossza okozza.

Az anizometrópia zavart okoz a térlátásban. Gyerekeknél, ha mindkét szem rövid-e vagy távollátó, vagy az egyik szemnek nincs fénytörési hibája, akkor a jobban látó szem elnyomja a rosszabbul látót, mivel a rosszabb szem képét az agy kiszűri. Az elnyomott szem tompalátóvá válik. A tompalátás megszüntetésére takarásos kezelésre, és a fénytörési hibák teljes korrekciójára van szükség. A serdülőkor kezdete után a tompalátás már nem javítható.

A könnycsatorna az emberi test azon szerve, amely a szemüregben felgyülemlett könnyet vezeti el.

Szemünk többszörösen védett szervünk. A szemgolyók csontokkal határolt mélyedésben, a zsírszövettel bélelt szemüregben, vagy szemgödörben. A szem elülső felszínét és a szemhéj belső felületét folytonos és átlátszó hártya; a kötőhártya borítja. Ez védi, tisztítja – könnyben fürdeti – a szem elülső felszínét. A könny a szemüregek külső sarkában található könnymirigyekben termelődik; és a szemüregek belső sarkából vezetődik el. Ha valamilyen szennyeződés kerül a szembe, a könnymirigyek több könnyet termelnek, kimosva így a szennyező anyagot.

 A könnycsatorna veleszületett elzáródása: a könnyutak röviddel a könnycsatornaszületés előtt válnak átjárhatóvá, ezért születéskor gyakran előfordul, hogy a könnytömlő orri szájadéka még nem nyílt ki. Az esetek többségében spontán megnyílik; de elzáródás esetén állandó a könnycsorgás, az itt pangó könny fertőződhet, könnytömlőgyulladás (dacryocys-titis) alakul ki, és a gennyes váladék a szaruhártyát fertőzve szaruhártya-fekélyt okozhat. Kezelése orvosi feladat. A kezelésnél a szemész elvégzi a szondázást: Anel-fecskendővel a könny ontón, könnycsatornán át a könnytömlőbe hatol, a szonda végével megnyitja a kis hártyaszerű membránt, mely a könny pangását okozta. Van, amikor antibiotikus átfecskendezéssel kombinálják a szondázást.

-A krónikus könnytömlőgyulladás flegmonés formába is átmehet, és beszűrődés után a bőrön áttörhet. Párakötéssel, helyi és általános antibiotikumos kezeléssel gyógyítják.

- A könnyet termelő könnymirigy fertőző betegségek esetén megduzzad, a szemhéj paragrafus alakú lesz.

A fénytörési hibák után talán a leggyakoribb a sokszor vaksággal végződő retinopathia praematurorum (ROP), a koraszülöttek retinopathiája.

Elsősorban kötőhártya gyulladás és allergiás kötőhártya gyulladás okai lehetnek.

Nagyon fontos a gyermek szemsérülésének azonnali ellátása.

Dr. Szalai Ildikó

Szemész, gyermekszemész főorvos